Az egyszobás bérletek viszik a pálmát
Régebben is könnyebb volt kisebb alapterületű ingatlant kiadni, de a piac egyre jobban a szobakiadás felé tolódik el.
A KSH adatai szerint Magyarországon a háztartások 12,9%-a él albérletben - jellemzően a leggazdagabb és a legszegényebb társadalmi rétegek tagjai. Előbbieknek mindegy a lakhatás ára, utóbbiak viszont nem tudnak saját ingatlanra szert tenni. Természetesen a tehetősek, illetve a szezonálisan megjelenő egyetemisták azok, akik a leginkább kedvelt albérlők.
Minél kisebb, annál jobb
A tehetős réteg tagjai nem egy szobát bérelnek, hanem teljes ingatlant, de a felsőoktatásban részt vevők körében inkább jellemző, hogy egyetlen szobára tartanak igényt.
És a piaci tapasztalatok szerint is sokkal könnyebb kiadni külön szobát, illetve egyszobás lakást, mint egy többszobás ingatlant.
A főbérlők álma egy olyan egyetemista, aki többekkel összefog, és intéz mindent, a főbérlőnek csupán vele kell tartania a kapcsolatot.
Azonban jó észben tartani, hogy jogilag aggályos lehet egy ilyen helyzet, hiszen ha káresemény történik, nehezebb tisztázni a felelősséget, illetve behajtani a kár helyrehozatalához szükséges összeget. Persze, ha olyan nagy kár történik, amit fedez a biztosító, "nincs gond", csak pl. kisebb berendezési tárgyak törése esetén.
Az egyetemisták miért jobbak, mint az átlagpolgárok?
Lehet, hogy az egyetemisták kicsit kupisak, de a szüleik feltétlen fizetőképesek. Nyáron nem lakják az ingatlant, így azt ki lehet adni turisták számára is, vagy - ha külön kérése az egyetemistáknak - nyáron amortizáció nélkül üresen áll az ingatlan, miközben ugyanúgy bejön a bérleti díj, mintha laknák a lakást.
Miért lehet problémás más bérlő?
A felmérések szerint a nem egyetemista bérlők többsége azért lakik albérletben, mert nem tud megfizetni hitellel sem egy saját ingatlant - mivel 2019-ben egy 40 m2-es lakás bérleti díja magasabb volt, mint az ország szegényebb 60%-nak az egy főre jutó jövedelme, sajnos az albérlet összegének a kifizetése nehézségekbe ütközhet ezeknél a bérlőknél.
Mennyit lehet kérni egy szobáért?
Meglepően magas árakon is képesek lakóra találni az egyes albérletek.
Budapesten:
7. kerületi, 9 m2-es, 75 ezer Ft-ért, illetve 150 ezer Ft-ért (!).
13. kerületi, 12 m2-es, bútorozatlan szoba 90 ezer Ft-ért.
15., 19., 20. kerületben egy szoba 100 ezer Ft-ért
10., 11., 14. kerületben 60 ezer Ft-ért - ez már reálisabb árfekvés a bérlők szempontjából.
Vidéken:
A budapesti 60 ezer forintoshoz képest a vidéki nagyvárosokban sem sokkal olcsóbb egy szoba bérlete, így a tulajdonosoknak mindenképpen jó befektetést jelent akár egy szoba kiadása is.
Befektetésre keres ingatlant, vagy csak meghirdetné kiadó ingatlanát? A válasz: ingatlanok.hu
Forrás: hvg.hu
