Védekezés a beázás ellen - 1. rész

Három irányból jöhet a víz ingatlanunkra: felülről, oldalról és alulról. Mindegyik ellen más és más a védekezés hatékony módja.

Néha pedig nincs más teendő: együtt kell élni a vízzel, mert azzal okozhatjuk a nagyobb gondot, ha nem látjuk be, hogy nem tudjuk teljesen kívül tartani, vagy pedig nem érdemes.

Társasházak esetében

A társasházak csőrendszerében a víz csak egyetlen irányba mehet: lefelé – ezen sajátosságának nem kívánt következménye lehet a beázás. Csak a szerencsén múlik, hogy a lakásunk éppen hol helyezkedik el: felül, tehát áztatunk, netán alul, vagyis ázunk. Mindkét esetre fel lehet és kell is készülni.

A biztosító társaságok nyilvántartásai szerint a háztartásokban előforduló káresemények közül a beázás az egyik leggyakoribb. Akár tőlünk indul a beázás, akár minket érint, mindkét esetben komoly károk érhetik a lakást. Úgy a szerkezetében, mind a benne található ingóságokban. Ezért érdemes és szükséges is védekezni ezen előre nem várt események ellen.

A saját figyelmetlenségünk, esetleg pechünk ellen otthonunkon belül is felkészülhetünk.
Egy elszabadult mosógép vagy egy nyitva felejtett vízcsap, netán egy megfáradt akvárium könnyen okozhat jelentős károkat. Az ilyen helyzetek ellen már az ingatlan építésekor, vagy felújításakor lehet és kell is védekezni.

A legtöbb ipari kemikáliákat gyártó cég például manapság már forgalmaz olyan, közvetlenül az aljzatra, illetve a falra kenhető anyagot, amely vízzáró réteget alkotva maximális védelmet nyújt az ázás és áztatás ellen. Ezen anyagok utólagosan is felvihetőek a felületekre, ez által akár átépítéskor vagy felújítás idején is könnyen bebiztosíthatjuk magunkat – és az alattunk lakót.

Ugyanakkor sokkal nehezebb mások figyelmetlensége ellen védekezni, hiszen a plafont nem szigetelhetjük le, emellett a szomszédnak adott hasznos tanácsok is okozhatnak némi galibát. Így beázás ellen egyetlen menedékünk a lakásbiztosítás marad.
Habár a bosszankodást és a rumlit így sem ússzuk meg, de legalább a családi kassza nem ürül ki teljesen, ha esetleg a felettünk lakó eláztatja a szobáinkat.
Egy jó lakásbiztosítás már akkor is fizet, ha a szomszéd hibájából a helyiség mennyezetének, vagy valamelyik falának legalább a 40 százalékán megfigyelhető a károsodás.

Szerencsére elejét vehetjük a vitáknak is, ha mégis tőlünk csepegett alá a víz, mégpedig felelősségbiztosítással. Ilyenkor – hasonlóan az autótulajdonosok által jól ismert felelősségbiztosításnál – az általunk okozott károkat is a biztosítónk fizeti.
A felelősségbiztosítás az ingóságainkban, netán a bútorainkban keletkezett kárunkat is megtéríti.
Ha pedig kárelőleget kérünk, akkor még az azonnal felmerülő költségeket sem kell saját zsebből fizetnünk. Társasházak esetén nem csak egyéni megoldások vannak, létezik olyan biztosítás, melyben megtalálható a kibővített felelősség is, ez esetben az egymásnak okozott károkat is fedezi a ház biztosítása.

Kertes házak esetében

A legjobb megoldás, ha megelőzzük a bajt, az ég felől érkező beázások esetén ez annyit jelent, hogy rendszeresen ellenőriznünk kell a tető állapotát és ha szükséges, ki kell javítanunk a hibáit. Bármilyen tetőfedő anyag is legyen a házon, egy nagyobb vihar és a téli hónapok után mindenképp javallott, hogy megnézzük, nem sérült meg, vagy mozdult el a tetőnkön lévő fedőanyag.

Az új építésű otthonok tulajdonosai beázás esetén bátran forduljanak a kivitelezőhöz. A garancia időtartama alatt (ez jellemzően három év) az ő felelősségük, hogy az általuk elvégzett munka megfelelő színvonalon szolgálja a lakásban, házban élők kényelmét. Márpedig egy beázó tető, vagy fürdőszoba egy új ingatlan esetén minden valószínűség szerint kivitelezői hibát jelez.

Eső felülről: Ez a leggyakoribb, ennek megfelelően a védekezés módja is általánosan ismert.
Egyfelől tetőt építünk a házra, és ahhoz jó áteresztésű és megfelelő kapacitású esőcsatornát rögzítünk. Néhány havonta, esetleg évente érdemes ellenőrizni, hogy a csatorna folyásiránya megmaradt-e, vagyis a hó nem tolta el egyik-másik rögzítést sem, illetve nem akadt el benne faág, falevél, madárfészek, egyebek.
Sokszor a teljesen frissen átadott házaknál az okozza az első kellemetlenségeket, hogy a cserepek rögzítésénél és a rések szigetelésénél alkalmazott vakolat, illetve az itt-ott felejtett egyéb paszták hordalékai az első esőnél benne maradnak az ereszcsatornában, majd az alig pár hónapos ház falán végigfolyik egy könnyedebb zápor is. Esővel kapcsolatban fontos továbbá az is, hogy a földben is megfelelően el legyen vezetve: szigorúan kerten kívül, lehetőleg mások ingatlanát nem veszélyeztetve.

Közismert szabály, hogy a szennyvízcsatornába tilos bekötni az esővíz-elvezetést.
Gondolnunk kell arra is, hogy a kisebb sziklakerteket, talajrögzítés nélküli rézsűket a legnagyobb könnyedséggel visz el akár már egy kétnapos eső is.
A nagy tolóajtós teraszoknál pedig ajánlott rendszeresen eltolni a havat a teraszról, hogy ne folyjon alá a nyílászáróknak, mert úgy nagyon könnyen be tud jutni a szobába, a falakba, vagy a szigetelés hibáin át a födémen keresztül akár egy szinttel lejjebb is.

Már tervezéskor gondolni kell a kiemelten veszélyeztetett részek vízelvezetésére, mint például a garázs- és pincelejárók, az angolablakok, a világítóablakok, a hátsó bejáratok és a télikertek. Akár automatizált szivattyús átemelést is érdemes beépíteni arra az esetre, ha rendelkezünk ilyenekkel. Könnyen lehet, hogy 3 évente egyszer lesz csak rá szükség, de akkor jó szolgálatot tesz és azonnal meg is térül.
Gondoljunk bele, hogy ha egy körülbelül 30 négyzetméteres garázslejáróra eső csapadék teljes egészében a pincébe folyik, akkor mi mindenünk veszhet kárba.

Árvíz oldalról:

Az árvízi védekezés jóval összetettebb feladat, legkevesebbet az egyedi lakástulajdonos tehet. Egy medréből kilépő folyót ingatlanon belül már semmi sem állít meg, ehhez fix vagy alkalmi telepítésű védművek kellenek, valamint megelőzés, vagy jól kiépített gyors reagálású zsákozás.

A belügyminisztériumban és a katasztrófavédelemben, de még a régiós vízgazdálkodási szervezeteknél is megfelelően előkészített és alaposan kidolgozott tervek vannak ilyen esetekre.
Ezekben akár arra is van iránymutatás, hogy amennyiben szükségesnek látszik, akkor – az ártereken túl – kinek a telkét áldozzák fel, hogy a vízet szétterítsék és más területeket megvédjenek. Lehetőleg az ilyen telkeket kerüljük ingatlanvásárláskor, netán tervezzünk jól védhető és ártűrő házat talpazaton, esetleg kiemeléssel, arra is készülve, hogy például az autónkat hol tároljuk majd pár utcával odébb, valamint oda hogyan jutunk el.

Belvíz alulról:

Sokszor csak azzal szembesül az ember, hogy kicsit puhább a talaj, magasabban van a talajvíz, elfonnyadnak a növények, netán magasabb a fúrt kútban a vízállás, esetleg a vízóra akna alján megjelenik a víz.

A belvíz alattomos, még ha nem is látható mindenhol, akkor is kellően nagy kárt tud okozni és nem kell hogy óriási, napokon vagy akár heteken át is fennmaradó tócsákat lásson az ember. Ilyenkor olyan, mintha egy szivacson léteznénk és a házak ezt meglehetősen rosszul viselik, valamint nagyon könnyen kárt tehetünk bennük akaratunk ellenére is.

A leggyakoribb hiba, hogy a beszivárgó vizet elővigyázatosság nélkül, azonnal elkezdik kiszivattyúzni az elárasztott pincéből vagy más felszín alatti helyiségből. Ilyenkor azonban az épületen kívüli vizes talaj oldalnyomása többszörösen meghaladhatja a száraz talajét, vagyis képes rá, hogy benyomja egy pince oldalfalát.

Nem beszélve arról, hogy az apró hajszálrepedéseken ilyenkor a szivárgás felgyorsul, ez tágítja a repedéseket és még gyorsabban áztatja el újfent a pincét.