Hogyan osszuk a költségeket, szobánként vagy személyenként?

Barátokkal közösen vesztek ki lakást, vagy szobát bérelsz? Bármelyikről is legyen szó fontos tisztázni, hogy milyen arányban fizetitek a felmerülő költségeket.

Mely költségeket kell tisztázni?

A beköltözéskor - legyen szó akár barátokról, akár idegenekről - mindenképp tisztázni kell, hogyan osszuk fel egymás közt a lakbért, a rezsit és a közös költséget. 

Mindezek mellett azonban a kauciót illetően is érdemes rendezni a dolgokat, ugyanis korántsem biztos, hogy mindenki ugyanakkor költözik ki a lakásból, valamint abból is adódhatnak problémák, ha az egyik személy által okozott kár költségét egy közös kaucióból vonják le. 

Lakbér

A lakbért illetően, akkor van a legegyszerűbb dolgunk, ha a tulajdonos már elve nem kiadó lakást hirdet, hanem kiadó szobákat, ez esetben ugyanis az ár nem vita kérdése.

Előfordulhat ugyanis, hogy egy 1+2 félszobás lakás szobáit külön-külön hirdetik, és a szobák mérete miatt a bérleti díjak is különböznek. 

Teljesen más a helyzet azonban, ha 2-3 barát közösen bérel egy lakást, ilyenkor ugyanis a főbérlő lakás lévén egy összeget kér bérleti díjként, ennek fejenkénti meghatározása pedig már a bérlők feladat lesz egymás közt. 

Bár ebben az esetben is osztható a bérleti díj a szobák nagyságával arányosan, a legtöbb esetben mégis az egyenlő fizetést választják. 

Teljesen más a helyzet azonban akkor, ha az egyik szobában csak egy személy, míg a másikban egy pár lakik, a helyzet még tovább bonyolódik, ha a pár egyik tagja később költözött be.

Ilyenkor ugyanis felmerül a kérdés, hogy a lakbért felesben vagy háromfelé osztva fizessék. Ez természetesen megállapodás kérdése. A döntést megkönnyíti, ha a lakás egy nagyobb és egy kisebb szobából áll, hiszen ez esetben remek megoldás, ha a pár a nagyobb szobában lakik és a lakbér kétharmadát fizeti, míg a másik személy a kisebb szobáért cserébe csupán az egyharmadát állja a bérleti díjnak.

Azonos méretű szobák esetén ez azonban nem ilyen egyszerű. Ilyenkor sok esetben döntenek úgy, hogy nem személyenként, hanem szobánként fizetik a lakbért, ugyanis sokan nem tartják fair dolognak, hogy egy ugyanakkora szobáért kétszer annyi lakbért kell fizetniük, mint a másik személynek, kizárólag azért, mert ketten vannak. 

Ezzel szemben azonban a másik fél részéről joggal merül fel, hogy a lakásban nem kizárólag a hálószobákon kell osztozni, hanem a konyhán és a fürdőszobán is, ebből a szempontból pedig korántsem mindegy, hogy két vagy három ember él a lakásban.

Rezsi és közös költség

A rezsi és a közös költség esetén sokkal könnyebb a dolog, ennek összege ugyanis egyértelműen személyekhez köthető, és a rezsi magasabb is lesz, ha két ember helyett már hárman laknak a lakásban. 

Emiatt ezek esetében nem érdemes különféle megállapodásokat kötni, a rezsi és a közös költség összegét mindig annyifelé osszuk, ahányan a lakásban élnek. 

Kaució

A lakbérhez hasonlóan itt is sokkal egyszerűbb a helyzet, ha a szobákat külön-külön adja ki a főbérlő, ez esetben ugyanis a kauciót is az adott személynek kell fizetnie - általában a szobáért fizetett havi összeg két- vagy háromszorosát kérik el.

Ebben az esetben azonban nincs probléma abból, ha valaki felmondja a határozott idejű szerződést, vagy kárt okoz a lakásban, ugyanis egyértelmű, hogy kinek a kauciója bánja.

Baráti társaságok lakásbérlésénél azonban már teljesen más a helyzet. Addig még problémamentes, hogy a kaució összegét egyenlő arányban fizetik ki, de mi történik, akkor ha nem egyszerre bontják fel a szerződést? Márpedig a legtöbb esetben ez így van.

Ha valaki a határozott idejű szerződés lejárta előtt költözik, akkor a kaució nem jár vissza neki, hanem a főbérlőt illeti. Ebből az következik, hogy ha az egyik szobából ily módon költözik ki egy személy, akkor ez neki sem jár vissza. Igen ám, de ha ebben az esetben a másik egy vagy két személy továbbra is bérli a lakást és csak a szerződés lejárta után költöznek, akkor a főbérlő számukra vissza kell, hogy adja a kauciót, ami így azonban kizárólag a szerződés végéig itt lakókat illeti. 

Ha valaki a szerződésnek megfelelően bontja fel a bérletet, akkor számára visszajár a kaució. Mivel azonban ebben az esetben nem bontják fel ténylegesen a szerződést, csupán az egyik személy kiköltözik, így a főbérlőnek nem kötelessége ekkor visszaadni a kauciót - kivétel, ha erről előzetesen a szerződésben, így állapodtak meg. 

Ilyen helyzetekre három megoldás lehetséges:

• • A kiköltözött személy kaució nélkül távozik, és amikor korábbi lakótársa is felmondja a bérletet, visszakapják a kauciót, amit egyenlően felosztanak. Ez azonban az egyik legrosszabb megoldás, ugyanis egyrészt bizalommal kell lenni a másik személy felé, másrészt pedig akár évek is eltelhetnek mire visszakapjunk a pénzünket.
  • A lakásban maradó személy saját zsebből kifizeti a kiköltöző személy kaucióját, majd amikor ő is kiköltözik, a főbérlőtől visszakapott teljes kaució őt illeti. Ennek hátránya, hogy korántsem biztos, hogy a lakásban maradó fél ki tudja, illetve ki akarja fizetni ezt a sokszor nem is kevés összeget.
  • A legjobb megoldás, ha beköltözéskor a szerződést már az ilyen esetekre felkészülve írjuk meg, így a lakásban lakó személyek külön kezelhetők.