Kaució – mennyi jár vissza?

Mi is pontosan a kaució? Jogilag egy speciális zálogjogról van szó, ami hivatalosan akkor is a bérlőé, amikor az letétben a bérbeadónál van.

Sok albérlő problémájának forrása a kaució. Először is sok pénzt félre kell rakni még a beköltözés előtt, illetve régi legendák övezik a visszafizetést is. Sokan úgy indulnak neki, hogy úgysem fogom visszakapni, mert levonnak 50 ezer forintot például egy lepattant csempedarab miatt a fürdőben. De ennek nem kell így lennie, ha betartja a szabályokat.

Íme:

Fontos, hogy határozatlan időre kötött szerződésnél rendes felmondás (tehát 30 vagy 60 napos bejelentéssel) esetén visszajár a kaució teljes összege, ha nem tartozik rezsivel vagy bérleti díjjal, illetve a személyéből kifolyólag anyagi kárt nem okozott a házban vagy lakásban.

Így a rendeltetésszerű használatból fakadó károkért nem kell felelnie, tehát ha penészedik a fal, vagy megkopott a padló több év használat alatt, akkor ezeknek a javítása a bérbeadót terheli.

Ugyanakkor ha szándékos károkozás történik, például engedély nélküli átalakítás, vagy ablak kitörése, akkor azért levonható a javítással megegyező összeg a kaucióból.

Sokan úgy tekintenek a kaucióra, mint előre befizetett albérleti díjra, és amikor menni akarnak, akkor már eleve nem fizetnek bérleti díjat, mert úgymond lelakják azt. Ez a bérbeadó számára veszélyes, hiszen az utolsó héten is történhet bármi.

Ezen kívül a szerződésben mindig rögzíteni kell a kaució összegét, és csak a szerződés aláírása után szabad azt kifizetni. Ha hamarabb odaadjuk, akkor nincs jogi alap annak visszaigénylésére, tehát nagyon rizikós. Ez egyébként a Ptk. korlátozása szerint maximum 3 havi bérleti díj lehet, ha ennél több, akkor kérelmezni lehet annak mérséklését.