99 ezer diák küzd a hajléktalanság ellen

Hol, mennyiért lehet albérletet találni? Most majdnem százezer diák szülőjének főhet a feje...

21-e után garantáltan beindul a kiadó ingatlanok piaca

Pár nap múlva megtudhatjuk a felsőoktatási intézmények szakjaira a ponthatárokat.

Mivel kevés a kollégiumi férőhely, sok diák fog rákényszerülni az ingázásra, még többen az albérletvadászatra. 

Biztos kell az albérlet?

Mindennek megvan a maga nehézsége.

Az ingázás sok időt vesz el, és fárasztó, ráadásul az esetleges lukasórákat sem képes hatékonyan kihasználni a diák.

A kollégiumban kevés a férőhely, nem választhatja meg az ember a lakótársait, és fokozott alkalmazkodást vár el az egyéntől.

Az albérlet adja talán a legnagyobb szabadságot, de egyben ez a legköltségesebb módja is annak, hogy egy felsőoktatásbeli diák megoldja a lakhatását - és még ha nem is vágyik akkora szabadságra, kénytelen bevállalni, hiszen kicsi eséllyel kap kollégiumi szobát.

Hiába minden

Hiába terjed az omikron-kentaur variáns, vagy a majomhimlő, az emberek utazni akarnak, aminek hála kezd csipkerózsika-álmából felébredni a kiadó ingatlanok piaca.

És hiába az infláció, és a rezsicsökkentés csökkentése, a kiadó albérletek piacán az árak kérlelhetetlenül felfelé tartanak. Az árak várhatóan nyár végén, illetve ősz elején fognak igazán berobbanni - főleg Budapesten.

Már májusra 21%-kal nőtt egy év alatt a fővárosi átlagos bérleti díj, ami jelenleg 190 000 Ft.

Az áprilist alapul véve is igen jelentős rövid távú emelkedést tapasztalhatunk Pesten a belső és átmeneti kerületekben, továbbá a budai hegyekben. Az árverseny szélsőségei:

  • 2. kerület 330 000 Ft
  • 5. kerület 312 000 Ft
  • 11. kerület 196 000 Ft
  • 13. kerület 174 000 Ft
  • külső kerületek 120 000 Ft

A Covid-hatás megszűnőben

Míg a koronavírus egyértelmű hatása az volt, hogy mindenki nagyobb élettér után nézett, a rezsicsökkentés-csökkentése nyomán ez a vonulat megszakadhat, sőt ellenkezőjére is fordulhat, hiszen a fűtésszámla érzékenyen érinti a többséget.

Egyre inkább létkérdés a fenntarthatóság

Az energiahordozók piaci ára megdöbbentően magas a magyar átlagfizetéshez képest, így most már nem "csupán" divat a napelem és a hőszivattyú. Aki teheti, albérletnek is olyat választ, ami jól szigetelt, és lehetőleg fenntartható módon fűthető - hiszen egy ilyen kiadó ingatlan költségeivel hosszú távon is lehet kalkulálni, ellentétben a földgáz és az áram piaci árával, amit nehéz előre megjósolni (csak egy a biztos, drága lesz).

Azok számára pedig, akik a gyermekük lakhatását inkább ingatlan vásárlással oldják meg, még inkább fontos, mennyi a rezsi.

Jó lesz sietni

A tapasztalatok azt mutatják, hogy - rezsi ide vagy oda - nagyon gyorsan elkapkodják az ideális helyen lévő albérleteket, így érdemes minél hamarabb lecsapni a kiszemelt lakásra, "bármi áron". Ha pedig eladó, meg kell venni, mielőtt még olyasvalaki venné meg, aki csak befektetésnek szánja, és annyi bőrt húz le az albérlőről, amennyit nem szégyell.

Nem csak Budapesten van így

Debrecenben, Egerben, Miskolcon és Szegeden sincs ez másként.

Győrben annyi a különbség, hogy az árak mintha kevésbé gyorsan növekednének, így viszonylag kiszámítható, 120 000 Ft körüli havi bérlettel érdemes számolni, ugyanúgy, mint Szegeden; Székesfehérváron és Pécsen pedig határozottan stagnálnak az árak - igaz, nincs is nagy választék, és az árak sem alacsonyak.

Hol olcsóbb lakni?

A legdrágábbtól a legolcsóbbig:

  • Veszprém - kb. 150 000 Ft egyhavi bérleti díj
  • Debrecen
  • Székesfehérvár
  • Pécs
  • Győr
  • Szeged
  • Kaposvár
  • Salgótarján
  • Szekszárd - itt akár 100 000 Ft alatti bérleti díjjal is megúszható egy hónap.

Forrás: portfolio.hu