Lakáshiány-csökkentés - de hogyan?

Vagy a magánszemélyeknek kell nyitnia, vagy a befektetőknek - mindkét esetben szükség van azonban az állam támogatására.

Ösztönözni a magánbefektetőket

A legegyszerűbb megoldást az jelentené, ha több magánszemély adna ki ingatlant. 

Mivel sajnos a törvényi szabályozás elavultnak mondható, így sem a bérlőt, sem a lakás kiadóját nem igazán védi semmi a visszaélésektől. Ez a magánpiac számára érezhetően elrettentő.

Főbérlői félelmek

Minden lakást kiadó rémálma, hogy tönkretesznek vagy leszerelnek mindent a lakásból, illetve a bérlő nem fizet, és nem lehet kitenni a szűrét a lakásból.

Albérlői félelmek

A bérlők számára viszont az jelenthet veszélyforrást, hogy nincs központi szabályozás a bérleti díj emelésére, illetve nem szabályozott az sem, hogy mennyi időt kell kapnia a kiköltözésre, ha a főbérlő mondja fel a bérletet. Mivel lakáséhség van, a főbérlő visszaélhet a helyzetével, és abnormális mértékű bérleti díjat állapíthat meg, illetve vállalhatatlanul rövid időt adhat egy másik albérletbe való átköltözésre.

Ösztönözni a barnamezős beruházásokat

Budapesten és a nagyobb városokban az lenne kézenfekvő, ha az egyre fogyatkozó beépíthető zöld területek helyett az ingatlanfejlesztők tekinteküket a rozsdaövezetre vetnék.

Az ún. “barnamezős beruházások” viszont többe kerülnek, mint a “zöldmezősek”, és ez sokakat visszatart. Hiába ideális a fekvése a régi ipartelepeknek, és hiába van szó hatalmas területekről, a beruházók ódzkodnak tőlük.

Milyen lehetőségek vannak?

Érthető módon vonzóbbá válnának a volt ipari területek, ha nem kellene a terület megtisztításával foglalkoznia az építtető cégnek. Ezt az adott terület önkormányzata, illetve maga az államvezetés valósíthatná meg, és ezáltal a kisebb építtető cégek egyenlő esélyekkel indulnának a nagyobbakkal szemben az adott terület beépítéséért folytatott versenyben.

Már csak azért is kívánatos lenne a beruházók szempontjából az előzetes tereprendezés, mivel olyan mértékű pluszköltséget jelent a kivitelezőnek, amit kénytelen áthárítani a vevőkre. Amennnyiben az áthárított összeg jelentős, a jövendőbeli lakók jó eséllyel máshol vásárolnak ingatlant.

A megemelkedett költséget ellensúlyozni esetleg azzal lehetne, ha az építtetők ingyen juthatnának hozzá a barnamezős telkekhez, ami viszont dupla költség az önkormányzat illetve az állam számára, hiszen nem elég, hogy a tereprendezésben oroszlánrészt vállalt, még a telek eladása után sem folyik be bevétel.

Intézményi befektetőkre van szükség

Mivel az előzetes lakáseladásból szokták finanszírozni magát az építkezést is, a bérlakások építése még nagyobb veszélyeket rejt magában, mint az új lakások építése. Ebben az esetben ugyanis kizárólag az építkezés befejeződése után folyhat be bevétel. Természetesen megoldást nyújtana, ha ebben a szakaszban is önkormányzati, illetve állami segítségre számíthatnának az építtetők. Ha az adott terület önkormányzata, illetve maga az állam lenne a megrendelő, akkor bármelyik kivitelező nyugodt szívvel vágna bele még egy barnamezős beruházásba is.

Nyugaton működik

Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában működőképes a rendszer: nagyon nagy beruházásokról van szó alacsony kockázat mellett, hiszen intézményi megrendelőknek dolgoznak a beruházók. Mivel minden cég álma egy alacsony kockázati faktorú üzlet, így nem csoda, ha inkább lemondanak a profit egy részéről, és megelégszenek - az itthon megszokott 10% helyett - csupán 3%-kal. Ez is követendő példa lehetne a hazai befektetőknek.

Forrás: 21. századi barnamezős városfejlesztési konferencia

Nem tudja kivárni, hogy legyen elég bérelhető ingatlan? Ha Önnek fontos az energiahatékonyság, vegye igénybe a Zöld Hitel kölcsönt, és a 0%-os CSOK-ot, és váltsa valóra álmait!