A légkondicionálás veszélyei

Kiadoalberlet.hu // 2017.06.14
A hőség ellen védekezés esetében egyre többen döntenek úgy, akár lakásról, akár irodáról legyen szó, hogy klímát szereltetnek fel.

Nem csoda, hiszen ezeknek a berendezéseknek az árai és a szervizköltségei – legalábbis a korábbiakhoz képest – elfogadható mértékben csökkentek az utóbbi években. A nem szakszerű felszerelés és karbantartás azonban komoly veszélyforrásnak bizonyulhat.

1. Klímák szerelése, telepítése

Minél kisebb egy rendszer, arányaiban annál drágábbnak tűnik a szerelése. Tíz éve még egy split klíma háromszor-négyszer annyiba került, mint a telepítése, ma ugyanannyiért meg lehet vásárolni.

A készülékek árzuhanása a szerelési költségek árzuhanását is generálta, így ennek eredményeképpen a szerelő (jó esetben szerelő páros), aki(k) azelőtt napi két klímát szerelt(ek) fel, ma rohan, hogy kétszer annyit tudjon telepíteni feleannyiért. A gyors munka hibalehetőséget szül, túl azon, hogy bizonyos munkafolyamatok akár el is marad(hat)nak.

A kültéri egységeknél előforduló telepítési problémák egyik következménye a zajprobléma. Ilyenkor a klímát valamihez vagy túl közel rakják, vagy egy olyan sarokba, ami erősíti a kültéri – alapvetően csendes – kompresszor levegő-kifújását.

Brentwood - Sullivan Canyon
Photo by Susan Jay Design - Look for midcentury living room pictures

 2. A klímák élettani hatásai: betegségek és pozitív hatások

Miért fázunk meg a klímáktól?

A beltéri egységeken állítható a kívánt helyiséghőmérséklet. Viszont nem állítható a befúvási hőmérséklet. Miért lehet ez érdekes?

A legtöbb esetben olyan helyekre kerülnek ezek a készülékek, ahol nincs igazán hely a beszerelésre.

Egy átlagos, 2-3 kW teljesítményű klíma megközelítőleg 400-600 m3/h levegőt keringtet.

Mindezt megpróbálja kicsikarni magából egy 1 méternél rövidebb és maximum 10 centiméter magasságú résen, ami azt jelenti, hogy a készülékből kilépő lehűtött levegő sebessége megközelítőleg 1,4 m/s. Azaz a berendezésben előállított hideg levegő, ami valóban hideg, hisz a legtöbb berendezés a gyors hűtés elve alapján 10-14 °C közötti levegőt állít elő, másodpercenként 1,4 métert tesz meg a helyiségben.

A test bőrfelületén az érzékelhető hőmérséklet egy nyári melegben a 40 °C-hoz közelít, míg a valós mért hőmérséklet a klíma által befújt 12-14 °C körüli, amely megközelítőleg 25 °C-os hőmérsékletkülönbséget jelent a test számára, ami ezzel nem tud mit kezdeni, és a bőrfelület túlhűl, ami aprónak mondható gyulladásokat eredményez a szervezetben. Olyan gyulladásokat, melyeket nem igazán érzünk, így hosszú távon fogják kifejteni áldásosnak nem nevezhető hatásukat.

A gyulladások kezelését természetesen a szervezetünk többek között a nyirokrendszerünk segítségével megkezdi. Ezért tapasztalható, hogy sok esetben nyiroködéma alakul ki az ilyen embereknél (nyirokmirigy-megnagyobbodás). Leginkább érintett területei a testnek a fej (arc), nyak, vállak, karok, mellkas.  

Elég gyakorivá vált (bár elsődleges okként inkább az autóklímákat nevezhetjük meg) az arc- és homloküreg gyulladásos megbetegedései, illetve a tüdő- és torokproblémák.

A tüdőnk terhelése és gyulladása a bőr és ezen keresztül a vér lehűlésének és a hideg levegő belélegzésének következménye, mellyel a hörgőket is egy tartós klímahasználat alkalmával képesek vagyunk túlhűteni.

A klimatizált helyiségekben enyhe megfázásnak érezhető sinusitisek is komoly gondot jelentenek az ember számára, hisz az enyhe tünetek, a láztalanság nem segít a felismerésében. Ennek ellenére kimondottan komoly szövődmények képesek kialakulni (arc-, homlok-, fejtető-ödémák a nyirok- és vérerek lefutásai mentén), tehát nem vehetjük félvállról.

Klíma okozta betegségek

Másik jellemző tünete a bőr és a bőrben futó érhálózat túlhűtésének, hogy izmainkban és akár a csonthártyákban is elindul egyfajta gyulladásos folyamat. Ennek jellemző tünete a klímát használó embereknél a nyakmerevség, váll- és lapocka-környéki fájdalom, és ezeken a területeken izommerevség kialakulása, melyek apró csomókként kitapinthatók a nyaki és lapocka környéki régiókban. Sokszor a felhasználó azt gondolja, hogy csak elgémberedett, vagy esetleg megerőltette tagjait, de sajnos nem erről van szó.

További élettani hatások

Főként az autóknál tapasztalható, de bizonyára nem ismeretlen a „bagós” kollégák számára sem, akik a „kellemes” hőmérsékletű irodából egy-egy cigi erejéig kilépnek a teraszra vagy a szabad térbe, hogy elég kellemetlen a hőérzetük.

Pár perc alatt (épp egy ciginyi idő) hozzászokik a kinti hőmérséklethez a szervezetünk, sőt a mindig ugrásra kész hypothalamusunknak köszönhetően már el is indulnak a szervezet hőleadási folyamatai, így gyakorta már nedves bőrfelülettel lépünk vissza a klimatizált irodánkba.

Ez egyfajta sokk a szervezetünknek, mely enyhe megfázással és egy-két súlyosabb esetben akár tüdőgyulladással is járhat, bár ez azért ritkábban fordul elő. Viszont a gyakori enyhe megfázás, főleg mivel a sok munka mellett „meghalni sincs időnk”, a legtöbb esetben kezeletlen marad, és a későbbi szövődmények már nem lesznek enyhék.

Másik élettani hatás, hogy napjaink nagy részében a nyári napokon 20-22 °C-okban üldögélünk, és a testünk hőleadásai között szereplő bőrön keresztüli izzadás a nullára redukálódott. És miért lenne fontos, hogy izzadjunk?

A verejtékezésnek több élettani funkciója is van, ilyen a test hűtése mellett a salakanyagok kiürítése, valamint a bőr sasvas PH-értékének biztosítása, mely a bőr baktériumokkal és vírusokkal szembeni védekezéséhez elengedhetetlen.

Ezen felül só is távozik izzadságunkkal, melynek a vízháztartás egyensúlyában van fontos szerepe.

Esténként a zokni levételénél esetleg tapasztalhatjuk, hogy a lábszáron (bokán) megmarad a nyoma. Ez egyik jele annak, ha a só-vízháztartás nem tökéletes, így estére feldagad a lábszárunk (felvizesedik), melynek elsődleges oka, hogy manapság a táplálkozásra a túlzott sóbevitel a jellemző, amely miatt a szervezetünk a vizet megköti.

Nem segít ezen a folyamaton a kevés izzadás sem, hisz az az egyik fontos módja lenne, hogy ezektől a sóktól megszabaduljunk. Ezek a folyamatok vezetnek a későbbiekben oda, hogy a mellékvesénkkel, majd más szerveinkkel is gondok lehetnek, mint például a szívünkkel.

Kiadoalberlet.hu
Kövessen minket:

Facebook gomb
MTI hírfelhasználó