Kíváncsi, hogyan alakultak az országos albérletárak? Máris mutatjuk!

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Budapesten éves viszonylatban már 2,5 százalékkal csökkentek az albérletek átlagárai a tavalyi évhez képest.

A lakásvásárlást azért választják egyre többen, mert a hitelek alacsony kamata miatt sokak számára bérlés helyetti megoldást jelenti.

A legfrissebb áprilisi adatokból egyértelműen kiderül, hogy vége az áremelkedésnek az albérletpiacon. A kínálati adatok azt mutatják, hogy országos szinten átlagosan 140 ezer forintért lehet 30–89 m2-es lakást bérelni, ami megegyezik az egy évvel korábbi összeggel – derül ki a KSH elemzéséből. Horváth László gazdasági szakértő az adatokat értékelve azt állítja, hogy nem meglepő a változás, ugyanis már az év elején látszott a csökkenés az albérletárakban. Az elemzés szerint az országon belül jelentős eltérések vannak, viszont a 140 ezer forintos országos átlagot a fővárosi árak emelik nagy mértékben felfelé.

„Budapesten manapság 156 ezer forintos havi átlagos bérleti díjjal találkozhatunk, ami 2,5 százalékos csökkenést jelent a tavaly áprilisi adatokhoz képest. Ez azt jelenti, hogy megszakadt a korábbi folytonos emelkedés” – mondja Horváth László.

A szakértő szerint a fordulatért több tényező is felelős. Egyrészt az elmúlt évben a kínálat országos szinten 41 százalékkal, míg a fővárosban 37 százalékkal emelkedett. Ez alapvetően hozzájárult az árak csökkenéséhez, ugyanakkor a kereslet lecsökkent 13,6 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a kevesebb érdeklődő könnyebben tud keresgélni a kiadó ingatlanok között, így pedig az alkupozíciójuk is jóval kedvezőbb. Az árak vidéken, valamint az albérletek szempontjából népszerű megyékben és városokban egyaránt csökkentek.

Fejér megyében például 20 százalékot csökkenve ment le 80 ezer forintra, Győr-Moson-Sopron megyében 12,5 százalékos mérséklődés ment végbe, vagyis 105 ezer forintra estek az átlagárak tavaly áprilishoz viszonyítva.

Albérlet

A megyei általános csökkenés elsősorban a nagyvárosokban ment végbe, mint például Székesfehérváron és Győrben. Ugyanis az adott megyéken belül ezeken a településeken található a legnagyobb számban albérlet. Vannak ugyanakkor területek -mint például Baranya vagy Heves megye- ahol az átlagos díjak emelkedtek.

Az árak csökkenését hét megyében lehetett megfigyelni, ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig stagnáltak.

Horváth László erről úgy nyilatkozik, hogy ezen megyék az albérletek szempontjából kevésbé fajsúlyosak, ugyanis területüket tekintve nem olyan nagy a bérlések száma, mint például Budapesten.

Az albérletpiacon az elkövetkezendő években szintén csökkenhetnek, vagy pedig stagnálhatnak az árak, hiszen a bérleti díjak az elmúlt időszakban olyannyira megugrottak, hogy a bérlők sok esetben már nem tudnának többet vállalni. Ezzel párhuzamosan az is észlelhető, hogy az alacsony kamattal rendelkező lakáshitelek miatt egyre többen terveznek lakásvásárlást, azaz inkább hiteltörlesztést fizetnének, nem pedig bérleti díjat.