Meddig nőnek még az albérletárak?
Mi lehet az oka az átlag keresetből szinte kifizethetetlen bérleti költségeknek? És mi hozhat változást? Összefoglalónkból kiderül.
A magas albérleti költségek jelensége nem újdonság, tavaly mi is írtunk már róla. Akkor országosan 25%-os, budapesti viszonylatban pedig 40-60 százalékos emelkedés volt érezhető. Ilyen volumenű, újabb emelkedésre nem kell számítani, ugyanakkor további drágulás várható a szakértők szerint.
A befektetési céllal lakást, vagy házat vásárlók szívesebben adnak tovább ingatlanjukon, mintsem kiadnák azt bérbe. Ez végül is egy ésszerű lépés, nem kell bajlódni az albérlőkkel és nem állnak elő hasonló problémák: „Ebben a hónapban időben fizetnek? Rendezik a rezsit? Te jó ég, hogy lelakták a lakást!”. A vételár költsége is hamarabb, egy összegben megtérül, nem pedig apránként.
A gyors megtérülés másik lehetősége az ingatlan rövid távú kiadása, általában külföldi turistáknak, vagy üzleti céllal, röpke ideig nálunk tartózkodóknak. Ettől a célcsoporttól nagyobb bevétel várható, amennyiben jól pozicionálják a lakást.
Pedig albérlőt találni sokkal könnyebb, mint vevőt, a pár napos vendégeknél pedig hosszabb időre tervezhetünk velük. A Marshall-kereszt a kereslet irányába van eltolódva, hiány mutatkozik a kiadó ingatlanok piacán. Az LMP az önkormányzati bérlakások számának növelésében látja a megoldás kulcsát. Ki is dolgoztak egy programot, amellyel a kintlévőségek csökkenthetőek, így eredményesebbé válhatna a bérlakások üzemeltetése.
Ugyanakkor a fent említett javaslat a fővárosi bérlők problémájára kínál megoldást, mivel ott kívánják benyújtani a koncepciójukat. Országosan érezhető változást a családi otthonteremtési kedvezmény hozhat, mégpedig úgy, hogy az eddigi „bérlés pártiak” – akik megfelelnek a kritériumoknak és családalapításban gondolkoznak – úgy döntenek, sajátot építenek, vagy vesznek. Valamint magával azzal a ténnyel is csökkenhetnek az albérletekért elvárt fizetségek, hogy több ingatlan épül, ezáltal az árak lejjebb mennek, ami a kiadásukra is hatással van.
Csak győzzük kivárni a hatását! Addig is, akik nem kívánnak lakást venni, jó alternatíva lehet a lakóközösségek kialakítása – barátokkal, ismerősökkel, vagy akár idegenekkel –, egyetemistáknak pedig a kollégium.
