Lássuk az albérlet valódi költségeit

Kiadoalberlet.hu // 2015.08.17
Mire számíthatunk még az albérleti díjon és a rezsin kívül? Cikkünk részletesen foglalkozik az összes felmerülő kiadással.

Kinéztük az albérletet, megtekintettük személyesen, szimpatikus a bérbeadó, még a macskánkat is vihetjük - szóval minden szép és jó, főleg, ha rendszeresen és időben fizetjük is a bérleti díjat.

Egy idő után azonban felmerülhetnek kérdések azzal kapcsolatban, hogy pontosan kinek kell állnia a különböző költségeket. Korábbi cikkeinkben már írtuk, hogy minden dolgot jegyzőkönyvezni kell, és amit csak lehet, fényképen is rögzíteni kell, függetlenül attól, hogy ezt most melyik fél mennyire ítéli meg a bizalom hiányának - egyszerűen a későbbiekben sok kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat (és a bérbeadót), ha a bérleti szerződés megkötésekor egyértelműen fogalmazunk és rögzítjük ezeket az egyébként nem egyértelmű tételeket. Nézzünk konkrétan pár olyan dolgot, amelyek kérdésként szoktak felmerülni.

Kaució

A szerződés aláírása előtt érdemes a bérbeadótól kérni egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot. Ha előre fizetünk, vagy kauciót adunk, így biztosak lehetünk benne, hogy valóban joga van kiadni a lakást a tulajdonosnak.

A tulajdonosok általában egy- vagy kéthavi kauciót kérnek el a bérlőtől a lakbéren felül: egy havi lakbér összegét, vagy ennek dupláját a szerződésíráskor átadunk a tulajdonosnak, aki megőrzi ezt, és ha addig semmilyen kárt nem okozunk a lakásban, a kiköltözéskor visszaadja az adott összeget. Ha időközben valami a bérlő hibájából elromlott, vagy a lakás nem olyan állapotban kerül vissza, ahogy ki lett adva a javításokat a bérbeadó ebből a pénzből fedezheti. A kaució összegét is mindenképpen fel kell tüntetni az albérleti szerződésben.

Közös költség

Kezdjük az elején. Mi is az a közös költség? És ami még lényegesebb, mire jó a közös költség? Hacsak nem magánházat bérlünk, a bérlemények legtöbbször egy társasház részeként funkcionálnak. Ennek a társasháznak vannak költségei, amiket ki kell fizetni, és ha ezek a költségek nem köthetők egy lakáshoz konkrétan (pl. lépcsőház takarítása), akkor azt az ott lakók a rájuk eső részt egy közös kasszába teszik be, és ezek a tételek onnan kerülnek kiegyenlítésre.

A teljesség igénye nélkül álljon itt egy lista ezekről:

  • szemétdíj,
  • társasházi biztosítás,
  • lift üzemeltetése,
  • lépcsőház fűtése, világítása,
  • karbantartás,
  • káresemény,
  • képviseleti díj postaköltség,
  • esetleg ha van portás a házban, akkor a portaszolgálat díja.

A közös költséget a lakók szavazzák meg minden évben, közgyűlés során - ha jó döntenek, akkor kifutja az adott évre megállapított összeg, ha nem, akkor évről évre emelkedhet ez a költség. De kinek kell fizetnie a közös költséget, a tulajdonosnak vagy a bérlőnek? Általánosságként elmondhatjuk, hogy amennyiben nincs ellenkező megállapodás, akkor nem a bérlő fizeti - viszont a bérlő és a tulajdonos írt egy bérleti szerződést, amelyet a bérlő aláír. Ha ebben rögzítve van, hogy a bérlő fizeti a közös költséget, akkor nincs mese. Persze tulajdonosa válogatja, hogy a közös költségből mennyit fizettet ki bérlőjével.


Elromlott valami?

Ha a ház / lakás valamelyik berendezése rendeltetésszerű használat közben romlott el, akkor azt a tulajdonos kötelessége megjavíttatni. Ilyenkor jön jól a bérleti szerződés megkötésekor rögzített tételes lista, amelyen jól látszik, hogy a beköltözéskor mi és milyen állapotban kerül átadásra. A legcélszerűbb dolog ezt is a szerződésben rögzíteni - a legtisztább az, hogy szervizre bízza a tulaj és a bérlő a meghibásodás okának kiderítését, hiszen ha a kávét a mikróban úgy melegítettük, hogy benne volt a fém kiskanál, és emiatt a mikró kiadta a lelkét - ez természetesen nem minősül rendeltetésszerű használatnak. A nem rendeltetésszerű használat tényét vita esetén bizonyítani kell, amely azonban a gyakorlatban valóban nem mindig egyértelmű.

Klíma, internet, stb. beszerelése az albérletbe

Bár például internet szolgáltatás névhez kötött, tehát egy sima bérlő is be tudja köttetni a netet, anélkül, hogy igazolnia kellene, hogy a lakás az ő tulajdona-e. Amennyiben a bérlő korrekten akar eljárni, úgy természetesen a tulajdonossal egyeztet, sőt, adott esetben a szerződésbe is belekerülhet, hogy mi a teendő ilyenkor. Ha például klímát szeretnénk, főleg olyat, amely szerelési munkálatokkal jár, ezt is feltétlenül beszéljük meg a tulajdonossal - ha például költözés esetében magunkkal akarjuk vinni a jó pénzért megvásárolt, de a falra felfúratott klímát, akkor például a falat a korábbi, a beköltözéskor átadott állapotába kell visszaállítani.

Kiadoalberlet.hu
Kövessen minket:

Facebook gomb
MTI hírfelhasználó