Albérlet kiadása? Beköltözés? Tisztázzuk!

Ha kiadnád lakásodat, vagy albérletbe költöznél, akkor olvasd el legújabb cikkünket, amely segít tisztázni a kérdéseket.

A fogalmak tisztázásakor nem árt megemlíteni az albérlet illetve a bérlet közötti különbségeket, ugyanis ez annyira összemosódott a köznyelvben, hogy a legtöbben helytelenül használják.

Alapfogalmak, mi az az albérlet és mi a bérlemény?

Albérletről akkor beszélünk, ha a lakást, vagy annak egy részét, mondjuk 1-2 szobát olyantól béreljük, aki szintén bérlője az ingatlannak: ő a főbérlő, aki a bérbeadásról szerződött az ingatlan tulajdonosával. Bérletről, bérleményről akkor beszélhetünk, amikor az ingatlan kiadása közvetlenül a tulajdonostól történik - azaz az ingatlan bérbeadásakor nincs "köztes" személy.

Nézzük sorra milyen teendőnk, tudnivalónk van, ha ki akarjuk adni lakásunkat albérletként, illetve azt is megnézzük, milyen buktatókat és kockázatokat rejt egy-egy ilyen vállalkozás.

Szükséges dokumentumok, közüzemi számlák átírása, fizetés módja

Első körben lakásbérleti szerződés, átvételi elismervény a lakbér kifizetéséről, nyilvántartás a bérbeadásról - ezen három dokumentummal kell, hogy elszámoljunk lakáskiadás esetén, ezek lehetőség szerint mindig álljanak rendelkezésünkre.

A legegyszerűbb, ha a bérlő utalással fizeti a bérleti díjat, ahová a közlemény rovatba a "bérleti díj" kifejezés beírható. A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani: egyrészt van a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolt költségek, azaz a közüzemi számlák és a felújítási költségek; a másik lehetőség pedig a bevétel csökkentése 10 százalék költséghányaddal - a jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd az adóbevallás során önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka.

Nagyon sok helyen kérdés a közművek (villany, gáz, stb.) átírása, hogy kinek a nevére érkezzen a számla. A szolgáltatók azt szokták javasolni, hogy a bérleti szerződésbe kerüljön bele, hogy a tulajdonos, mint teljes körű meghatalmazott járhat el a vitás esetekben. Névátírást csak akkor lehet elvégezni tulajdonos és bérlő között, ha nem áll fenn tartozás, és ez mindkét irányú átírásra áll. Ha nem fizet a bérlő, csak akkor terheli fizetési kötelezettség a tulajdonost, ha a szerződés a saját nevén van, és az albérlő az ún. eltérő számlafogadó vagy fizető személy - ha a bérlő ismeretlen helyre távozik, a díjhátralék kifizetése nélkül, akkor megfelelő papírok kitöltése után lehetséges az órák visszaíratása.

Egyéb költések viselése

Gyakran felmerülő kérdés az is, hogy ki viselje a felmerülő (festés, valamely berendezési tárgy meghibásodása, stb.) költségeket. Alapesetben az ingatlan állagmegőrzése a bérlő kötelessége, de csak akkora hányadban, amennyire az a természetes használatból eredően megkövetelhető. Célszerű jegyzőkönyv felvétele beköltözéskor: a leltár felvétele a tulajdonos kötelessége és érdeke, amikor is rögzítik a szerződő felek, mi és milyen állapotban került átadásra, esetleg fényképekkel dokumentálva.

Mi történik, ha probléma adódik a bérlővel, milyen lépéseket tehetünk meg?

A jog nagyon sok esetben nem a bérbeadó személyt, hanem a bérlőt védi. A PTK. egy 1960-as (és még mindig életben lévő) jogszabálya szerint "ingatlan-túlhasználat" esetén, azaz ha a bérlő a bérleti szerződés megszűnése után a bérleményt nem hagyja el, a lakás bérlőjét mindaddig megilleti a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítéség elrendelő jogerős határozatot végre nem hajtják.

A szabály tartalmazza azt, hogy a szerződésszegőt, pl. a bérleti díjat nem fizető bérlőt is megilleti a háborítatlan birtokláshoz való jog, ill. a bérbeadó közigazgatási úton hiába kéri, hogy kötelezzék a bérlőt távozásra - a jogszabály az önkormányzati jegyzőnek nem teszi lehetővé, hogy a bérlővel szemben fellépjen. Sőt, a jogsértő kap védelmet, ha a bérbeadó akadályozza az ingatlanhasználatban (pl. megszünteti az ingatlan energiaellátását).

A bérbeadó ilyenkor kénytelen bírósághoz fordulni, azonban ez számára több szempontból is hátrányos: elesik a jogellenes használat idejére járó bérleti díjtól, az ingatlan állaga ez időszaka alatt is romlik, és ebben a vitás periódusban még jobban ki van téve annak, hogy kár esik tulajdonában. Ezt a helyzetet sajnos csak előrelátással lehet elkerülni: megfelelő óvadékot kell kéni a szerződés megkötésekor, viszont a bérbeadási piacon szokásos kauciók ezen esetekben rendszerint kevésnek bizonyulnak, a magasabb összeg kikötése viszont nagymértékben megnehezíti a bérbeadást.