Hogyan számítják az alapterületet?

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Egyszerű kérdésnek tűnhet, azonban a lakásvásárlók többsége nincs teljesen tisztában egy ingatlan pontos alapterületének meghatározásával.

Az alapterület – ha ingatlanról van szó – a lakás területét jelöli négyzetméterben. Attól függően, hogy beletartoznak-e a falak, valamint a belmagasságtól beszélhetünk bruttó és nettó alapterületről.

Ahogy a pénzügyekben is legtöbbször, a bruttó mindent magába foglal, azaz a falakkal, ajtókkal és kisebb belmagasságú részekkel együtt jelöli a lakás teljes területét.

A nettó alapterület pedig a lakás teljességében felhasználható területét foglalja magába.

Lépcső alatti terület, galéria, kamra csak akkor számítható be a nettó alapterületbe, ha az megfelel a definíció által szabott feltételeknek, továbbá 1,9 méternél nagyobb belmagassága.

A hasznos terület azon nettó alapterületet jelöli, amelyeknek belmagassága nagyobb, mint 1,9 méter

Erkély, terasz, loggia esetén már bonyolultabb a helyzet: csupán akkor számít bele a nettó alapterületbe, ha fedett térrel rendelkezik.

Bár a nettó és bruttó alapterület között nincs jelentős különbség kisebb lakások esetén, érdemes vevőként rákérdezni a lakás valódi méreteire (pl. ha rendelkezik erkéllyel, kérdezzük meg, hogy a megadott alapterület magába foglalja-e). Tudakoljuk meg a lakás papírjaiban leírt négyzetméter számát, és ha nem vagyunk biztosak, mérjük fel a terepet magunk is.

Bér- és társasházak esetén könnyen utánajárhatunk a lakás méretének, hiszen számtalan épület került azonos méretekkel felépítésre.

Ingatlanhirdetések esetén általában a lakótér bruttó alapterületét adják meg; érdeklődéskor rákérdezhetünk az ingatlan és/vagy telek hivatalos dokumentumaiban található adatokra.