Ki mekkora albérletet választ?

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Lakásvásárlásnál általában a hosszabb távú szempontokat vesszük figyelembe, míg egy albérlet esetén inkább a jelenre fókuszálunk.

Miért van különbség? 

Amikor saját lakást vásárolunk, általában egy életre tervezünk, ez még inkább igaz, ha az ingatlan mellé, még egy lakáshitel is párosul. Éppen ezért ilyenkor a lakás méretét tekintve számos, a jövőnkre vonatkozó kérdést meg kell tudnunk válaszolni. 

Ezzel szemben egy albérlet esetén lehetőségünk van arra, hogy csak a jelenre koncentráljunk, vagyis csak akkora ingatlant keressünk, melyre most szükségünk van. Ha pedig később még egy szobára vagy nagyobb lakásra lenne igény, akkor keresünk egy újat. 

A kínálat és a kereslet találkozása, vagy mégsem? 

Az albérletpiacon a lakásméreteket tekintve a kereslet és a kínálat egyrészt találkozik egymással, másrészt viszont nem, attól függ kit kérdezünk. 

Vegyük hát sorra, hogy mi a helyzet az egyes lakások esetében. 

Egyszobás garzonok

Ez az albérletpiac azon szegmense, ahol leginkább találkozik a kereslet és a kínálat. Ezeket a lakásokat ugyanis a tulajdonosok szívesebben adják ki, mint el. Nem csoda, hiszen a kereslet óriási. 

Az egyszobás lakásokat általában egyedülállóak, vagy gyermektelen párok választják, közülük is leginkább a fiatalabb korosztály. Ők ugyanis gyakran nem akarnak, vagy nem tudnak saját lakást vásárolni, de a szülői fészket már elhagynák, így marad az albérlet. 

Kétszobás lakások 

Ezekre az ingatlanokra is nagy a kereslet az albérletpiacon, a leendő bérői paletta pedig rendkívül színes. Itt még ugyanúgy szerepet játszanak az egyedülállóak és a gyermektelen párok, ők ugyanis, ha az anyagi lehetőségeik engedik szívesen keresnek olyan ingatlant, ahol a hálószoba mellett még egy nappaliként funkcionáló helyiség is található. 

Mellettük azonban már megjelennek az ifjú szülők is, akik bár tervezik a saját lakás megvásárlását, egyelőre még bérelnének. Egy másik kevésbé ismert potenciális jelölt az elvált szülő lehet, ő ugyanis gyakran nem tud fenntartani egy nagy családi házat, az albérletben azonban az időt nála töltő gyerekeinek is szükség lesz egy szobára. 

A kínálati oldalról elmondható, hogy ilyen paraméterekkel rendelkező lakásokkal gyakran lehet találkozni, akár két különnyíló szoba, akár hálószoba plusz nappali formájában, így a kereslet és a kínálat még ebben az esetben is egyensúlyban van. 

Három vagy több szobás lakások 

Ez az a pont, ahol a kereslet és a kínálat egyensúlya felborulni látszik. A problémát azonban nem az ingatlanok hiánya jelenti. 

Ekkora lakásokat már egyértelműen családok bérelnek, általában 2-3 gyermekkel. Ők azonban - hiába hirdetnek számtalan ilyen ingatlant - nem találnak albérletet. Ennek pedig két fő oka van. 

Az egyik, hogy a gyermekkel (és még inkább a több gyermekkel) rendelkező pároknak igen nehéz boldogulni az albérletpiacon, a lakástulajdonosok ugyanis rizikófaktorként tekintenek rájuk: kárt tesznek a lakásban és a berendezésben, nehezebb anyagi helyzetben vannak, ha nem fizetnek, akkor nehezebb kiköltöztetni őket, és még sorolhatnánk. 

A másik ok azonban tisztán a főbérlő gazdasági előnyeit szolgálja, ez pedig nem más, minthogy lakás helyett az egyes szobákat adja bérbe a tulaj, ez ugyanis sokkal több pénzt hoz a konyhára. 

Példánkban vegyünk egy 3 különálló hálószobával rendelkező lakást Budapest valamelyik belső kerületében. A teljes lakás bérleti díja havonta nagyjából 200 ezer forint. Ezzel szemben egy ugyanilyen jellemzőkkel bíró lakás esetén egy szobát 70 ezer forintért is ki lehet adni (a szoba nagyságától függően), így pedig a három szobáért összesen máris 210 ezer forintot kaptunk, és ezt szinte a legalacsonyabb árakon számoltuk.