5+1 szellemváros Kínában

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Mit csinál Kína a mintegy 450 millió négyzetméternyi el nem kelt házával?

Kína újabb szellemvárosokkal gazdagodott, melyek a következők: Nanguan, Kerqin, Yuhong, Saihan, Yijinhuoluoqi, Dongling. A Pekingi Egyetem tanulmányából kiderül, olyan városokra bukkantak a kutatók, amelyekben óriási lakatlan lakótelepek találhatóak. A Baidu “big data” elnevezésű adattömegének elemzése kapcsán a hipotézisük az volt, hogy ha senki sem jár egy adott helyre, akkor az valószínűleg üresnek tekinthető.

Az eredmények megdöbbentőek - a kínai urbanizációs robbanás csúcspontján folytatódott a lakatlan szellemvárosok szisztematikus építése. A listát szemlélve kitűnik: azon felül, hogy gyéren lakott területekről beszélünk, van másik közös jellemzőjük is - senki sem hallott még róluk. A legtöbbjük kicsi, jelentéktelen város, a gazdasági nagyhatalom perifériáján.

Ha azt mondjuk, szellemváros, már nem azokra a helyekre gondolunk, amelyek régebben a nemzetközi viccelődés célpontjai voltak alacsony népességük miatt - még Ordos Kangbashi, a leghíresebb “ghost town” is benépesült, ma már 100.000 ember lakja, Shanghai Lujiazui nevű kerülete pedig gazdasági szempontból létfontosságú motorrá vált. Jelen cikkünkben azokra az eladó lakásokból túlkínálatot mutató városokra fókuszálunk most, amelyek parányi városokban történő apró, új fejlesztések eredményeként jöttek létre. Gyakran poros bányavárosokban, az ország északi területein, melyek az új iparágak által kívánnak kilépni elavult szerepükből.

Szellemváros Kínában

Nagy a különbség ugyanis az eladott, de még üresen álló lakások, valamint az eladatlan, még “leltáron lévő” ingatlanok közt. A megvásárolt hajlék, amely egy ideig üresen áll - ami Kínában elég gyakori - még nem jelent semmilyen gazdasági csapást: a fejlesztőket kifizették, a helyi önkormányzat beszedte a telkek értékesítése után járó adóbevételeket, a befektetők pedig gyakran a vételárnál magasabb összegért értékesítették az ingatlanokat. Pekingnek technikailag 20%-a üresnek mondható. De Kínában, csak azért, mert egy lakás üres, még nem mondhatjuk, hogy használaton kívüli is. A szabad ingatlanoknak ebben az országban több funkciója van - a nyugaton ismert mértéknél egyedülállóan nagyobb arányban: attól kezdve, hogy a megtakarításaikat ilyen formában fektetik be, egészen addig, hogy az utódok leendő otthonának szánják, a házasságkötésük utánra.

Bár azért vannak még igazi szellemvárosok is Kínában. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az országban 450 km2 alapterületű eladásra váró ingatlan van, amely majdnem kétszer akkora, mint Boston. Ez egy olyan probléma, amely pont a legmagasabb hatalmi körökbe talál. Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke is felismerte a megoldásra váró helyzetet és a gazdaság további előrehaladása érdekében meghatározta, hogy elsőbbséget élvez ennek a megoldása.

Tehát mit fog tenni Kína az eladatlan otthonokkal?

Lerombolja őket.

Egy ingatlanfejlesztő Heyuanban, Guangdong tartományban nemrég került címoldalra azzal, hogy 100 villát tett a földdel egyenlővé, melyek már egy évtizede lakatlanok voltak. Bár a jelentések szerint a pusztítás ára 18 millió dollár volt, ezáltal a fejlesztőnek lehetősége nyílt olyan épületek építésére, amelyeket már el is tudnak adni.

Ha a legutóbbi városépítési hullámot nézzük, amely elérte Kínát az utóbbi 15 évben, egy kiforratlan urbanizációs törekvést láthatunk. Igaz, a fejlesztők nem ülhetnek a babérjaikon, várva az új területek kiépülésére és a körülötte lévő piac kiforrására. Nem, nekik építeniük kell valamit, és szinte azonnal - okkal hívják városi építési teleknek. Mivel megszerezték a szabad tulajdonú lakóterület bérleti jogát 70 éves időtartamra, és maguk az épületek alig érték el ennek a felét, lényegében több próbálkozásuk lehet, hogy végül profitot termelő építményeket hozzanak létre.

Szóval, ha Kína tengernyi üres lakását vizsgáljuk, biztosak lehetünk afelől, hogy ha nem adják el őket, lerombolják, és valami mást építenek a helyükre, mielőtt romlásnak indulnának. A fejlesztési terület ugyanis túl drága ahhoz, hogy végeérhetetlenül csak veszteséges épületek foglalják el a helyet.

Folytatása következik!

Forrás: Forbes.com